Szamoshesdát

Szamoshesdát falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.Nevének eredeteNeve Kiss Lajos szerint a 'hasadék' jelentésű hasadát szóból keletkezett. Középkor végi írott alakjai: Hassad (1339), Hosdad (1449), Hasdad (1457), Hosdat (1462), majd Hesdatth (1587).FekvéseSzamosújvártól két kilométerre délnyugatra, a Kis-Szamos jobb partján fekszik.TörténeteA középkor végén és az újkor elején magyar lakosságú falu lehetett, mert a 16. század második felében önálló református egyházközsége volt. Utóbbi 1643-ban már Vízszilvás filiája romos templommal és megfogyatkozott gyülekezettel. Református lakóit a 17–18. században ortodox románok váltották fel. 1786-ban három földesúrnak 23 jobbágy- és 16 zsellércsaláda élt benne.1806-tól a helyi Pop, Morar és Man kisnemesi családok színes nyomatokat készítettek. (Más forrás szerint már 1776-ban művelték ezt a mesterséget a faluban.) A fa nyomódúcokról készített lenyomatot a szamosújvári örmény papírkereskedőnél vásárolt és házilag főzött festékekkel színezték ki. A kegyes témájú és ikonokat utánzó képeken kívül a református magyarok számára kakasos és kisasszonyos képeket is készítettek. Ezeket részben a szamosújvári papírkereskedő árusította, részben a falusiak maguk kereskedtek velük. A tevékenységnek a gyári, többszínű olajnyomatok megjelenése vetett véget.